Amikor tűvé válik a permeteződrón
Egy szép napsütéses napon valószínűleg a rémálma vált valóra annak a drónos szolgáltatónak, aki kétségbeesetten kérte a segítségünket. Történt ugyanis, hogy nagy értékű DJI permeteződrónjukkal rendes feladataikat végezték egy betakarítás előtt álló napraforgótáblában, amikor egy váratlan hiba miatt a drón valahol lezuhant.
Természetesen próbálták megkeresni, de mint kiderült, ez nem is olyan könnyű egy két méter magas, egybefüggő, 50 focipálya méretű óriási területen, ahol a rengeteg növény gyakorlatilag láthatatlanná teszi. Mikor nem sikerült bejárásos módszerrel, hívtak más drónosokat is, hátha a levegőből meglátják, de ez is sikertelen lett. Így már lassan egy hete pihent a lezuhant drón, mint egy tű a napraforgók alkotta szénakazalban.
Másnap indult a betakarítás, ezért az idő igencsak sürgetett mindenkit. A drón- és a földterület tulajdonosának is egyaránt fontos volt a drón megtalálása. Előbbi nyilván a permetező munkaeszközét féltette, de a másik sem szerette volna betakarítógépével feletetni a légi járművet.
Egy partnerünk ajánlására merült fel, hogy megkeressenek minket. Állíthatnánk, hogy egyszerű dolgunk volt, mert az általunk használt nagy pontosságú munkára képes ipari drónnal gyerekjáték egy ekkora terület átvizsgálása, de közel sem erről volt szó. A terepre kiérkezve, elsőként modelleznünk kellett a napraforgótáblában, hogy milyen magasságból tudjuk érzékelni a keresett drónt. Ehhez a sorokba beállítottuk a dróntáskáinkat imitálva a permetező drón méretét. A felmérő drónunk távirányítójára csatlakoztatott kijelzőnkre küldött kép alapján biztosak voltunk benne, hogy 50 méteres magasságból látható lesz a permetező drón.
A tervünk az volt, hogy légi felméréssel, szisztematikusan minden négyzetmétert átfésülünk a területen, mintha a növényeket egyesével válogatnánk át. Felprogramozzuk az érintett 40 hektáros területet, hogy olyan sorozatfelvételt készítsünk róla, amely részben átfedi az előző felvételt, ebből pedig már irodánk kényelmében egységes légifelvétel-térképet, úgynevezett ortofotót készítünk és azon keressük meg az elveszett drónt. Egyszerűen leolvassuk róla a koordinátákát és máris tudjuk küldeni az ügyfelünknek, hogy hol találja a drónt. De megbízóink szeméből könnyen kiolvasható volt, hogy sokkal jobban szeretnék egy azonnali, helyszíni megoldást. Tekintve, hogy ekkor már sokadik napja a drónkereséssel voltak elfoglalva a további területek permetezése helyett, teljesen érthető volt.
Ezért aztán stratégiát váltottunk, és a felprogramozott küldetést közvetlenül a kijelzőnkön, élőben követtük. Képről képre lestük, hol bukkan fel a táblában a pórul járt drón testvér. Legnagyobb megdöbbenésünkre azonban az bizony a teljes terület berepülése után sem bukkant fel. Csalódottságunk szinte tapintható volt. De nem adtuk fel a kutatást, hanem újragondoltuk a tervünket.
A kánikulai napsütésben újra kiadtuk a drónunknak a küldetést, de most fele olyan magassággal, és csökkentett sebességgel. Ez több, mint kétszer annyi repülési időt jelentett térképészeti üzemmódban, viszont dupla olyan jó láthatóságot az előző beállításokhoz képest. El lehet képzelni, ahogy a forróságban, sokadik órája bámuljuk meredten a képernyőt, minden idegszálunkkal arra összpontosítva, mikor látjuk meg rajta a lezuhant eszközt. Mire már a lassú körrel már ismét a terület utolsó harmadában repültünk, az izgalom a tetőfokára hágott. A kétségbeesett megrendelő is ott állt mellettünk, mikor a képernyőn az egymás mellett tökéletesen sorakozó napraforgók között egyszer csak felbukkant egy oda nem illő folt. Csak egy apró részlet, ami azonnal bizakodásra adott okot.
Az eszközünk által küldött képet visszanézve már egyértelmű volt, hogy tényleg megtaláltuk. A saját drónunk ott lebegett a lezuhant drón fölött egészen addig, amíg cégünk rádiós összeköttetése segítségével elnavigáltuk az addigra igencsak boldog tulajdonost. Szerencsére az eszközön esett karcolások könnyen javíthatóak volt, a permetező drónok alacsony magasságú repülése miatt, és a záporokat is jól viselte a napraforgók óvó takarásában. Mint kiderült egyébként, téves felprogramozás okozta a balesetet, mely kapcsán a távirányító jelvesztése esetén a drón nem repült vissza a kiindulási pontra.
Úgyhogy a végén mindenki boldog volt. A kitartás meghozta a gyümölcsét. A napraforgót másnap betakaríthatták, a drón pedig néhány napos javítás után tovább permetezhetett az ügyfelünk legnagyobb megelégedésére.
